Gyógyhelyek Magyarországon

A gyógyhely megnevezés egy terület megjelölésére akkor használható, ha azt az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Országos Tisztifőorvosi Hivatala gyógyhellyé nyilvánítja.

A gyógyhely egy olyan különleges területet, ahol legalább egyféle elismert természetes gyógytényező található, ami  lehet természetes ásványvíz, természetes gyógyvíz, természetes gyógyiszap, gyógyklíma, gyógybarlang, vagy gyógyhatásra utaló egyéb gyógytényező. A gyógyhelyeken a természetes gyógytényező igénybevételének gyógyintézményi feltételei biztosítottak, azaz rendelkeznek gyógyfürdővel vagy gyógykórházzal, esetleg gyógyszállodával.  Ezen felül a gyógyítás zavartalanságát és a betegek nyugalmát biztosító környezeti feltételek is adottak a pihenés infrastruktúrájának kiépítettsége mellett. Magyarországon eddig két gyógytényezőhöz kapcsolódóan adtak ki gyógyhelyi címet, az egyik a klimatikus jellemzőkön, a másik a gyógyvízen alapult.

A minősítés jellemzően egy erre alkalmas, lehatárolt településrészen végezhető el, ahol egyebek mellett teljesülnek a megfelelő zajvédelmi és levegőminőségi szempontok. A gyógyhelyi kritériumoknak való megfelelést az OTH ellenőrzi a természetes gyógytényezőkről szóló 1999-es EüM rendelet életbe lépésétől számított 20. évben.

Elsőként Miskolc-Lillafüredet nyilvánították gyógyhellyé 1935-ben, amely klimatikus gyógyhelyi címmel rendelkezik. Harkány 1958-ban szerzett gyógyvízen alapuló gyógyhelyi címet, amit 2008-ban újítottak meg. Sopron két településrésze is gyógyhelyi ranggal rendelkezett a korábbiakban. A városhoz tartozó Balfon a gyógyvízen alapuló természetes gyógytényező található meg, míg a Lövérek klimatikus gyógyhely volt, azonban jelenleg itt nem folytatnak gyógyászati tevékenységet.

Kékestetőt 1963 óta klimatikus gyógyhelyként tartják nyilván, ahol a Mátrai Állami Gyógyintézet is található. A hetvenes években Hévíz, Balatonfüred, Parád, Hajdúszoboszló, Zalakaros, Bükfürdő és Debrecen jutott gyógyhelyi címhez, majd 1984-ben Gyula.

Ezt követően közel három évtizeden keresztül háttérbe szorult a gyógyhely intézményrendszere.  A minősítések újabb hulláma 2010-es években indult el Sárváron, ahol két terület (Arborétum és Gyógyvarázs) emelkedett gyógyhelyi rangra.  Ezeket követte Mezőkövesd, Nyíregyháza- Sóstó, Szigetvár és Tapolca. Kiskunmajsa 2015 őszén kapta meg a gyógyhelyi cím használatára vonatkozó ÁNTSZ OTH határozatot, míg Kiskunhalas 2016 elején.

Jelenleg több településen folyik gyógyhellyé minősítés, és a legalább egy évik tartó folyamat során négy évszakos levegőminőség-mérést, zajelemzést és különböző egyéb hatósági vizsgálatokat kell elvégezni.

1.   Miskolc-Lillafüred
2.   Harkány
3.   Sopron-Balf
4.    Gyöngyös-Kékestető
5.   Hévíz
6.   Balatonfüred
7.   Parád
8.   Hajdúszoboszló
9.  Zalakaros
10. Bükfürdő
11. Eger
12. Debrecen
13. Gyula
14. Sárvár Arborétum
15. Sárvár Gyógyvarázs
16. Mezőkövesd
17. Nyíregyháza-Sóstófürdő
18. Szigetvár
19. Tapolca
20. Kiskunmajsa
21. Kiskunhalas
22. Mórahalom
23. Lenti
24. Orosháza
25. Nyírbátor
26. Tiszakécske
27. Egerszalók
28. Celldömölk
29. Igal

Kárpát-medencei gyógyhelyek

Felvidéken inkább klimatikus, míg Erdélyben gyógyvízre és klimatikus gyógytényezőkön alapuló gyógyhelyek jellemzőek.

A kétezres években Sárváron ismerték fel elsőként a gyógyhellyé válás előnyét, és két különálló terület (Arborétum és Gyógyvarázs) is gyógyhelyi címet kaptt 2012-ben. Ezt követően egyre több településen indították el a gyógyhellyé minősítést, mivel felismerték az ebben rejlő településfejlesztési lehetőséget. A Dunántúlon és az Alföldön egyaránt egyre több település indította el a minősítési folyamatot 2014-től kezdődően, amelynek köszönhetően jelenleg 29 gyógyhely található Magyarországon.

A gyógyhelyek összehasonlítására kínálkozó egyik lehetőség a rendelkezésre álló gyógytényezők és az ezeket felhasználó gyógyintézmények, létesítmények vizsgálata. Magyarországon zömmel gyógyvízen alapuló gyógyhelyeket hoztak létre. Így összesen három klimatikus gyógyhely található az országban, egy a Mátrában, egy a Bükben és egy a Tapolcai-medencében, Tapolcán ahol barlangterápiát folytatnak. Az ÁNTSZ régebbi gyógyhelyi nyilvántartásaiban még Sopron Lövérek is az ÁNTSZ nyilvántartásában szerepelt, azonban gyógyszolgáltatás hiányában kikerült a gyógyhelyek jegyzékéből.

A gyógyhelyek felértékelődése az 1800-as évek végén indult meg főként a Felvidék területén, ahol a Magas-Tátrában hoztak létre klimatikus gyógyhelyeket az ott található hegyvidéki levegő gyógyhatását kiaknázva.

A természetes gyógytényezőkről szóló 74/1999 EüM rendelet értelmében a következő elfogadott, természetes gyógytényezőket különböztetjük meg:

  • a gyógyvizet,
  • az ásványvizet,
  • a gyógybarlangot,
  • a gyógyiszapot,
  • a gyógyklímát,
  • valamint a gyógygázt.

Gyógyhelyek rangsorolása

Az összehasonlító vizsgálat során áttekintettük, hogy a gyógyhelyeken milyen gyakorisággal fordulnak elő természeteses gyógytényezők, vagyis például hány darab gyógyvízkút, ásványvízkút lelhető fel egy-egy településen.

Ezen felül összegyűjtöttük a gyógytényezőket felhasználó gyógyfürdő intézményeket is. A magyarországi elemzésből kiderült, hogy a gyógytényezők száma és gyógyintézményi háttér alapján a legjelentősebb gyógyhely Hajdúszoboszló és Hévíz, ahol a gyógyvízkutak nagy száma mellett a legtöbb gyógyszálloda is megtalálható. Az összehasonlításban a gyógyvízkutakra és ásványvízkutakra vonatkozó adatok eltérhetnek a valóságtól, mivel az ÁNTSZ nem minden esetben teszi közzé az aktuális adatokat, ami az összehasonlítást valamelyest torzíthatja.

A gyógyhellyel rendelkező települések közül tehát a legtöbb gyógytényezővel Hajdúszoboszló rendelkezik, ahol összesen 6 gyógyszálloda, 2 gyógyfürdő és 1 minősített gyógyiszap-nyerőhely található. Ezen kívül Hévízen működik a legtöbb, összesen 8 gyógyszálloda, ahol szintén 2 gyógyfürdő üzemel. Bükfürdő, Sárvár, Zalakaros, Eger, Miskolc (Lillafüred és Tapolca), Mezőkövesden, Sopronban, Parádon együttesen van jelen gyógyfürdő és gyógyszálloda. Ahhoz, hogy egy településen több gyógyfürdő üzemelhessen, szükség van több gyógy- és ásványvízkútra, amely az üzembiztonság szempontjából is meghatározó. A gyógyszolgáltatások változatosságát, kínálat nagyságát nagyrészt a különböző gyógytényezők együttes jelenléte határozza meg (például gyógyvíz mellett gyógyiszap vagy gyógybarlang).

 






kontakt

Lenti Termálfürdő és

Szent György Energiapark

8960 Lenti, Táncsics M. u. 2/a

Tel.: +36 (92) 351 320

Mail: furdo@lenti.hu

Nyitva: Minden nap 09.00 - 20.00

Hírlevél


Hozzájárulok ahhoz, hogy a Lenti Gyógyfürdő Kft. hírlevelet küldjön az itt megadott e-mail címre.

Közösség