Lenti és Térsége a Kerka völgye Magyarország délnyugati csücskében, a szlovén, a horvát és az osztrák határ közelében fekszik. A térség három néprajzi tájegység (Őrség, Göcsej, Hetés) találkozási pontjában helyezkedik el.
Őrség
Talán az egyetlen olyan tájegység hazánkban, amelynek elnevezését nem földrajzi fogalom, hanem saját történelme adja. A történeti Őrség lakói az államalapítás óta a határőrizettel megbízott magyar, vagy magyar nyelvű csatlakozott népelemek közül kerültek ki. Feladatuk az ország területi integritásának, függetlenségének megőrzése volt. Az Őrség területén több kora középkori emlék található. Kercaszomor: Szent Vendel templom (Pusztatemető), Őriszentpéter román kori templom fafreskói, Az épületet a török korban erődítménnyé alakították. A szomszédságában lévő középkori téglaégető ipartörténeti emlék. Veleméren a román kori templomban Aquila János freskói láthatók. A vidéken középkori emlékei mellett számos lehetőség nyújt kikapcsolódást, mint például a Vadása-tó vagy az Őrségi Nemzeti Park. Bővebb információ a vidékről: www.orseg.info.hu
Göcsej
Zala megye legismertebb, legtöbbet emlegetett földrajzi – néprajzi tája. Határai pontosan nem is jelölhetők ki. Ha a természetes határok szempontjából vizsgáljuk, akkor a Zala – Válicka – Kerka közti, rendkívül tagolt, eróziós-deráziós, dombos-völgyes, gazdag növénytakarójú területet soroljuk ide. A térség ökológiailag nagyon értékes, de nem védett terület, különleges növényvilággal, kitűnő kiránduló helyekkel rendelkezik. A térségben helyezkedik el Zala megye legmagasabb csúcsa a Kandikó. Három helyen van ledugózott termálkút, Becsvölgyén, Barlahidán, és Milejszegen. Sok a forrás és a patak, valamint jóléti víztározó van Kustánszegen. Néhány tájképi értékű fa is található a térségben.
Hetés
Magyarország délnyugati részén és a szlovéniai Muravidéken elterülő magyar néprajzi tájegység, amely földrajzilag a Kerka-vidék és a Mura-vidék találkozásánál terül el. A népi építészet, népművészet értékeit keresők számára vonzó vidék. Megismerhetik az ide utazók a tradicionális hetési szőttes készítésének több száz éves hagyományát. Terítőket, párnahuzatokat, ingeket, melyeket csupán egy-egy színnel, de ízléses, népi mintákkal ékítettek. A hetési szőttes mesterséget Virágh Béla és felesége hagyták örökségül a vidékre. Túlélték a történelem viharait: ők gyűjtötték össze az ’50-es évektől kezdve a díszítés motívumrendszerét. Hetés települései a magyar oldalán Bödeháza, Gáborjánháza, Szijártóháza és Zalaszombatfa, valamint a szlovéniai oldalon Göntérháza, Kámaháza, Radamos, Zsitkóc, Hídvég és Bánuta találhatók.